Éjjel is virágban a tavasz hírnöke...

Megélve az éjjelek egyedi szépségét,
távolinak tűnhet a nappali fényesség.
Pedig egy-két óra, és hidd el, újra pirkad,
ezzel kezdődhet el, egy újabb csodás nap.

Vidámságra vágyik, az emberek többsége.
Talán egy mosoly visz, ennek közelébe.
Az életünk során, oly sok csodát látunk,
és jó, ha egy képhez, örömünk is társul.

Valóban örök az élet?
És ez valóban egy végtelen történet?

Ez az a hely, hol megpihen a vándor.
És ez az a fény, mely minden lelket ápol.

Lombozat. Lehullott levél. Avar.

Honnan ered, s hova tart?
Bár tudhatnánk, mit akar?
Csobogva halad. A folyó már várja?
De hittel, reménnyel, folyóvá válna!

Kicsiny kápolna,
Isten szentelt háza...

Regéc egykor büszke vára,
Így tekintett új századára: XXI.

Ez a kép maga a rejtély...

A víz utat talál

Pompás kilátás.

Fenséges virágok

Itt is jártunk: Varbó,
ez pedig maga a tó.

Csobban

Lobogónk!

Valódi tükörkép

Ez is a regéci vár :)

Gyöngyöző, vizes látványosság

Partról

Szeretni, amíg csak lehet

Kertünkben virágzó labdarózsa

Frissítő látvány

Innen valóban szép a kilátás.